Sabunçu
Sabunçu (más írásmóddal Sabunchi és Sabunchy is, oroszul Сабунчи́) városi típusú település és közigazgatási központ a bakui agglomerációban, Azerbajdzsánban.
A 20. század elejéig ez a körzet termelte a bakui kőolaj 35%-át. Baku és Sabunçu között épült az első villamosított vasútvonal a Szovjetunióban Chingiz Ildyrym irányítása alatt 1926-ban.
A 18. században a falut az Asur-bek nemesi család szerezte meg. Már 1825-ben a körzet egyik legjelentősebb kőolajlelőhelye volt itt. 1880-ban 26 kilométeres keskenyvágányú vasutat építettek Baku és Sabunçu között, főleg kőolaj szállítására. 1900-ban a településen létrejött a Benkendorf gépgyár, ami aztán a szovjet időkben a Bakui munkás nevet kapta. 1926-ban itt indult meg a közlekedés a Szovjetunió első villamosított vasútvonalán.
A gyors gazdasági fejlődés, a külföldi beruházások számos nem-azerit vonzottak a településre már a 19. század végén. 1892-ben pravoszláv templomot, később zsinagógát is építettek. 1900 és 1931 között perzsa nyelvű iskola és iráni konzulátus is működött a településen.
Lakossága 1975-ben fő volt, innen esett vissza a Szovjetunió felbomlása után a 2008-as fős szintre.
A 20. század elejéig ez a körzet termelte a bakui kőolaj 35%-át. Baku és Sabunçu között épült az első villamosított vasútvonal a Szovjetunióban Chingiz Ildyrym irányítása alatt 1926-ban.
A 18. században a falut az Asur-bek nemesi család szerezte meg. Már 1825-ben a körzet egyik legjelentősebb kőolajlelőhelye volt itt. 1880-ban 26 kilométeres keskenyvágányú vasutat építettek Baku és Sabunçu között, főleg kőolaj szállítására. 1900-ban a településen létrejött a Benkendorf gépgyár, ami aztán a szovjet időkben a Bakui munkás nevet kapta. 1926-ban itt indult meg a közlekedés a Szovjetunió első villamosított vasútvonalán.
A gyors gazdasági fejlődés, a külföldi beruházások számos nem-azerit vonzottak a településre már a 19. század végén. 1892-ben pravoszláv templomot, később zsinagógát is építettek. 1900 és 1931 között perzsa nyelvű iskola és iráni konzulátus is működött a településen.
Lakossága 1975-ben fő volt, innen esett vissza a Szovjetunió felbomlása után a 2008-as fős szintre.
Térkép - Sabunçu
Térkép
Ország - Azerbajdzsán
 |
 |
| Azerbajdzsán zászlaja | |
Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást, és az ország vezetése szekularista. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "szilárd, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság súlyosan sérül.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| AZN | Azeri manat (Azerbaijani manat) | ₼ | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| AZ | Azeri nyelv (Azerbaijani language) |
| RU | Orosz nyelv (Russian language) |
| HY | Örmény nyelv (Armenian language) |